5. Testbeszéd-sorozat: Állkitolás (Át)

Testbeszéd-értelmező sorozatunkban ezúttal a viselkedés periódusos rendszerének (a VPR-nek) következő elemét, az Állkitolást (Át) fogjuk megvizsgálni Chase Hughes munkássága nyomán.

Az állkitolásnak (Át) kulturális vonatkozásai vannak a Közel-Keleten, Latin-Amerikában, néhány dél-ázsiai országban, valamint Dél-Ukrajnában és a szláv országokban. Ezekben a régiókban az állkitolást (Át) nagyon gyakran az egyetértés jeleként vagy útmutatásra használják (a nyugati országokban használt kinyújtott ujj és kar helyett).

A viselkedés periódusos rendszerében két változat létezik. Az egyiket szándékos mozgásként használják beszélgetés közben, a másik pedig egy látszólag akaratlan és rövid ideig tartó mikrogesztus.

Az első változatot többnyire a harag, az elégedetlenség és a kihívás kifejezésére használják. Ez már évmilliókkal ezelőtt jelen volt az őseink között (gyere ide üss, nem félek tőled). Az állkitolás (Át) általában kihívást jelent a nyugati országokban, mert a mozdulat több létfontosságú régiót elérhetővé tesz a másik fél számára (koszorúér, nyaki artéria).

A második változat a test hűtésre (Hű) szolgáló gesztus, amelyet főleg férfiak használnak. Ez a fajta állkitolás (Át) a férfiak számára lehetővé teszi a galléros ing gallérjának beállítását anélkül, hogy ehhez kezüket kellene használniuk.

Látható, hogy a szexuális variáns mezője „1Á / 2F” -et tartalmaz, vagyis az 1. változó univerzális, a 2. változót főleg férfiak hajtják végre.

Amikor a gesztus kihívást jelent, akkor igazoló gesztusként a Megvetést (Mts) és Ujjbehajlítást (Ub) figyelhetjük meg. Felerősítő gesztusként a Zárt könyék (Zk) és a Harag arcmimikáját (Hg) láthatjuk. Ellentmondó viselkedésnek a Testhűtést (Hű) figyelhetjük meg – ekkor az Állkitolás (Át) is a test hűtésére szolgál, nem pedig kihívó gesztus.

Mikrofiziólógiai kisérő jele az Állkapocs-összeszorítás (Ász), maga az Állkitolás (Át) agresszív gesztus fajtának minősül.

Megtévesztési ráta

Megtévesztési ráta magas, 4,0 (1,0-4,0-ig tartó skálán), viszont ezt gyakorlatban, több mint 30.000 óra kihallgatás után sem tapasztaltam meg. Több mint 4 egymástól független akadémikus kutatócsoport igazolta vissza a megtevészetéssel kapcsolatos valószínűséget Állkitolás (Át) esetében, ezért került bele a VPR-be.

Ahhoz, hogy nagy valószínűséggel beszéljünk megtévesztésről, a VPR 11-es határértéket kell elérni egy válaszadás során. Ezt az értékelést több NATO tagország hírszerző ügynöksége is használja. Tehát önmagában az Állkitolás (Át) a 4,0 értékével nem lesz elég a megtévesztés skáláján. Egy kérdés alá tartozó válasz esetében az Át viselkedés mellett más gesztusokat is meg kell figyelni ahhoz, hogy megtévesztésről beszélhessünk. Tehát pl. ha Át-t (4.0) veszünk észre, amely vegyül hezitálással (4.0), a kezeit pedig a szájához emeli (4.0) az alany egy válaszadáson belül, akkor az érték 12 lesz, ami elég nagy valószínűséggel jelent(het) megtévesztést.

Ekkor a kérdezőnek tovább kell ásnia a kontextusnak megfelelően, hogy vagy egy úgynevezett hazugság loop-ba kényszerítse az illetőt, vagy az tisztázni tudja magát.

Viselkedés Periódusos Rendszere

Több információra vágysz a testbeszédelemzéssel kapcsolatban? A Viselkedés Periódusos Rendszere elérhető a weboldalunkon.


Forrás

Minden elismerésem és köszönetem Chase Hughes-nak, a világ egyik vezető nonverbális kommunikáció szakértőjének munkájáért és támogatásáért!

A cikket Chase Hughes amerikai nonverbális kommunikáció szakértő publikációiból fordította és kiegészítette, valamint az online megjelenéshez adaptálta: Sziklay Bence és Rozsonits Tamás

Minden tartalom jogvédett és azok további felhasználása előzetes engedélyhez kötött, ellenkező esetben jogi következményeket vonhat maga után. Az itt elhelyezett szöveges és képi tartalmak további felhasználása a forrás megjelölésével, a szerző megnevezésével vagy engedéllyel lehetséges.

Copyright © 2021 by Bence Sziklay, in cooperation with Chase Hughes. All rights reserved.