Pinokkió-effektus – létezik vajon?

Amikor valaki testbeszédét szemléljük, különösképpen figyeljünk az arc érintésére.

A stressz megjelenése az arcon lehet az ajak enyhe megharapása, összeszorítása, vagy csak simán az archoz, a szemhez vagy az orrhoz való hozzáérés a kezünkkel. Ennek hátterében egyszerű, középiskolai szintű tudomány áll. Ha valaki olyan helyzettel vagy kérdéssel találkozik (pl. kihallgatás közben) amely diszstresszt eredményez benne, akkor agyunk limbikus része aktiválódik, annak érdekében, hogy eredményesen csökkentse ezt a stresszt/ levezesse az extra energiát.

Stressz esetén az agyunk egyik válasza nem más, mint, hogy aktiválja az üss, fuss, vagy lefagy, angolul „fight, flight, freeze” reakciónkat. Mivel az adott személy limbikus rendszere érzi, hogy „veszélyben van”, ezért a kevésbé fontos testrészeiből, az eredményes válaszreakcióhoz szükséges szervek, izmok, és testrészek felé kezdi el pumpálni a vért. Például, hogy gyorsabban tudjon valaki futni, vagy nagyobbat ütni, ugrani stb. De, mint már említettem, ehhez extra vérmennyiségre van szükség. A testünk pedig ezt a vérmennyiséget azon részeiből szerzi be, amelyek gazdagok vérellátottságban, viszont ideiglenesen megvannak kevésbé intenzív cirkulációval nélkül is.

Mint tudjuk, testünk egyik legbőségesebben ellátott része a fejünk, arcunk, fülünk, és a végtagjaink felülete.  Szervezetünk tehát innen vonja el a vért, és továbbítja a már előbb említett fontosabb területek felé. Ezért van az, hogy valaki erős stressz hatására elsápad az arcán, illetve egyéb bőrfelületein. Amikor a vér kiárad ezekből a régiókból, az irritálja a kapillárisokat, amelynek köszönhetően hideg, viszkető érzés jelenhet meg az arcon. Anélkül, hogy a megfigyelt személy észrevenné, a kezeivel az előbb említett felületek felé nyúl, megérinti, megdörzsöli őket stb. Ezért fontos jel tehát ha valaki az archoz nyúl beszélgetés során.

Természetesen a kontextust itt is nagyon fontos megfigyelni. Fontos megemlíteni, hogy a jelenség ellentettje is felütheti a fejét, amikor valaki épp elvörösödik (világosabb bőrű embereknél könnyebben észrevehető jelenség). Például azért, mert rajtakapják valamilyen tiltott dolgon, vagy épp egy számára vonzó személy tartózkodik a közelében. De a lényeg, hogy mindkét irányú hőmérséklet-változás ezeken a testfelületeken diszkomfort érzését keltheti az emberekben. Ez aztán pedig láthatóvá válhat testbeszédükben is (Houston, Floyd, Carnicero 2012; Navarro 2008).

A Pinokkió-effektus

Szóval, ha legközelebb látsz valakit, ahogy megérinti az arcát, azon belül is például az orrát egy érzékeny kérdés hallatán, akkor tudhatod, hogy ezzel a kérdésével stimuláltad az 5. agyideg disztális részét. Ezzel a gesztussal, hogy az adott személy megérintette az orrát, segített magának, hogy a belső feszültségét csökkentse. Ez azonban MÉG MINDIG nem jelenti azt, hogy hazudott, csupán stresszes a kérdés.

Ha arra gyanakszunk, hogy a másik hazudott, akkor tovább kell ásnunk a kontextusnak megfelelően. Így vagy egy úgynevezett hazugság loop-ba kényszerítjük az illetőt, vagy megadjuk a lehetőséget, hogy tisztázni tudja magát.

Viselkedés Periódusos Rendszere

Több információra vágysz a testbeszédelemzéssel kapcsolatban? A Viselkedés Periódusos Rendszere elérhető a weboldalunkon.

Forrás

Írta és szerkesztette: Sziklay Bence és Murányi Ignác

University of Granada. "'Pinocchio effect' confirmed: When you lie, your nose temperature rises." ScienceDaily. ScienceDaily, 3 December 2012. <www.sciencedaily.com/releases/2012/12/121203081834.htm>.

Spy the Lie. (2012). Philip Houston, Michael Floyd, Susan Carnicero. 

Beszédes Testek (2008). Joe Navarro. 

Minden tartalom jogvédett és azok további felhasználása előzetes engedélyhez kötött, ellenkező esetben jogi következményeket vonhat maga után. Az itt elhelyezett szöveges és képi tartalmak további felhasználása a forrás megjelölésével, a szerző megnevezésével vagy engedéllyel lehetséges.

Copyright © 2021 by Bence Sziklay, in cooperation with Chase Hughes. All rights reserved.